.

Brno

A mintegy 400 000 lelket számláló Brünn a Cseh Köztársaság második legnagyobb városa, a 90-es évek elején még szeparatista tendenciákat is felmutató Morvaország fővárosa. A várostól keletre már a Nagymorva Birodalom előtt jelentős erőd állt, déli irányban pedig a XI. században Benedek-rendi kolostort alapítottak. Az 1243-ban királyi városi rangba emelt település legrégebbi és idegenforgalmi szempontból legérdekesebb része a Špilberk alatti Staré Brno (Régi Brünn). A Magyarországon is ismert, történelmi jelentőségű Špilperk várba a Monarchia idején számos forradalmárt - köztük sok magyart is - börtönöztek be. Napóleon 1809-ben bevette a várost, falait pedig lebontatta. Brünnt a középkorban élénk kézműipari (pl. fegyveripar) és kereskedelmi tevékenység jellemezte, és ma is jelentős üzleti centrum. Belvárosa méltán büszke múltjára, szép építészetére, modern üzleteire, vásárlóutcáira, és a minden ősszel megrendezett Nemzetközi Brünni Nagyvásárra.

Český Krumlov 

Dél-Csehország gyöngyszeme, Český Krumlov, lakosainak száma megközelítőleg 15,000. A városban álló vár a XII. századtól az egyik leggazdagabb és legnagyobb politikai befolyással bíró cseh nemesi család, a Vítkovicek tulajdonában volt. Amikor a család kihalt a város az ugyancsak jelentős Rosenberg család tulajdonába ment át, majd róluk az Eggenbergekre és végül a Schwarzenbergekre szállt a tulajdonviszony.

Az évszázadokon keresztül németajkú kereskedőváros a kanyargó Moldva két kiterjedt kanyarulatában fekszik. Méretüknek köszönhetően mindkettőben egy-egy komplett városrész foglalhat helyet, saját templommal, piaccal és az északi folyóív fölötti dombon a várral. 1992 óta a város az USESCO Világörökség listáján szerepel. A mindenképpen megtekintendő látnivalók közé tartozik a régi városháza, a volt jezsuita kollégium, a Szent Vitus-templom és Csehország második legnagyobb vára.


Karlovy Vary


Karlovy Vary (németül: Karlsbad) Csehország leghíresebb és egyben legnagyobb fürdővárosa. Nyugat-Csehországban, a német-cseh határhoz közel, az E48-as nemzetközi autópálya mellett fekszik, 60 km-re a határtól. A város két folyó: a Teplá és az Ohře összefolyásánál fekszik. A monda szerint IV. Károly fedezte fel az itteni gyógyforrásokat, amikor vadászat közben szarvast űzött. A városban évente többszázezer gyógyulni vágyó beteg és turista fordul meg. Köztudott, hogy az idők során nagy számú fontos európai személyiség is megfordult Karlovy Varyban, többek között: Arany János, Bach, Beethoven, Chopin, Dvořák, Goehte, Gogol, Gorkij, Herder, Liszt, Pavlov, Turgenyev stb.

A városban 12 melegvizes forrás szolgáltatja a különféle kúrákhoz szükséges vizet, a leghíresebb azonban valószínüleg ún. 13 forrás: azaz az itt gyártott Becherovka gyógylikőr. Titkos összetételét még a Becherovka-gyár látogatása során sem ismerhetjük meg. Mindenesetre annyi biztos, hogy többtucat gyógynövényből, alkoholból és helyi forrásvízből főzik. 1780-ban Dr. David Becher találta ki a receptet, amelyet ezután családja kincsként őrzött másfél évszázadon át. A várossal kapcsolatosan érdemes megemlíteni, hogy nyaranként itt kerül megrendezésre az egyik legfontosabb európai filmfesztivál is.


České Budějovice

A város, amelyet
német nevén Budweisként is szoktak emlegetni, kb. 100.000 lakost számlál, és Dél-Csehország legnagyobb városa, mondhatni fővárosa. A várost a Přemysl-házhoz
tartozó II. Ottokár alapította 1265 körül, és az évszázadok folyamán mindvégig megőrizte katolikus védőbástya jellegét.

Mindenképpen ajánlatos megnézni České Budějovice főterét, és megmászni az ún. Fekete-tornyot, ahonnan szép kilátás nyílik a halastavak vidékére, valamint jól kivehető a város középkori alaprajzának szabályossága. A ma jelentős
idegenforgalommal büszkélkedő város egyúttal ipari központ is. Egyik legismertebb terméke a Budvar sör, amelyet némelyek jobban szeretnek a pilzeninél is, és itt található a Magyarországon is ismert Hardmuth ceruzákat
gyártó Versatil ceruzagyár is, amely már a XVIII. században is íróeszközök gyártásával foglalkozott. Érdemes megjegyezni, hogy 1832-től innen járt az ausztriai Linzig Európa legelső lóvasútja.

Cheb

Az Európa szívében elhelyezkedő város a IX. századig visszanyúló történelemmel rendelkezik. A történelmi események a néma szemtanúként álló kőfalak vagy
színes falak mögött zajlottak le... Chebet először IV. Henrik német király említette levelében 1061-ben. Az első kőerődítmény létrejötte összefüggésben volt a kora-középkori kolonizációval. Barbarossa Friedrich német császár örökségként megszerezte a várost 1167-ben. A régi kőerődítményt reprezentatív királyi székhellyé építette át. Luxemburgi János uralkodása alatt a várost a
Cseh Korona birtokába helyezte és önrendelkezéssel ruházta fel. Podjebrád György cseh király segítségért fordult a városhoz politikai törekvéseivel kapcsolatban. A XVII. sz. második felében és a XVIII. században a város barokk átépítésen esett át. A városnak saját múzeuma, állandó társulattal rendelkező színháza, Nemzeti Szépművészeti Galériája és számos magángalériája, körzeti könyvtára van.


Kutná Hora

Kutná Hora Prágától keleti irányban kb. 60 km-re fekszik. A történelem során volt olyan időszak, amikor még Prágánál is fontosabb városa volt Csehországnak, ugyanis a XIII. században ezüstöt kezdtek itt bányászni, és a bányaiparnak köszönhetően a Cseh Királyság legnagyobb, leggazdagabb és legszebb városává nőtte ki magát. Itt verték az ún. prágai garasokat, amelyeket Európa szerte ismertek és becsültek. E garasok verésére olasz mestereket hívtak. 1471-ben itt választották meg a mi II. Ulászlónkat cseh királlyá, 1489-ben pedig itt nyomtatták a híres "kuttenbergi bibliát". A városban született a cseh himnusz szövegének szerzője és a cseh nyelvű színház egyik alapítója, Josef Kajetán Tyl. A látnivalók közé sorolható a prágai Szt. Vitus-sal vetekedő Szt. Borbála katedrális, az Olasz-udvar (Pénzverde), a Kőház, a Kőkút és a felejthetetlen Csontkápolna is, amelyet belül emberi csontokkal díszítettek...kár lenne kihagyni!

Hluboká

Dél-Csehország egyik festői kastélya Hluboká. České Budějovicétől mindössze 10 km-re helyezkedik el.  A vadászkastély (melynek a Schwarzenberg család volt a legutolsó tulajdonosa) a Moldva felett uralja a környéket. A XVII. században vásárolta meg a család, és II. Johann Adolf, valamint felesége, Eleonóra lichtensteini hercegnő angliai utazásai alatt kedvelte meg az angol stílust, ezért 1840 és 1871 között átalakították neogótikus épületegyüttessé a windsori kastély mintájára Hlubokát. A kastély a család birtokában maradt egészen addig, amíg 1939-ben Adolf Schwarzenberg el nem menekült a nácik elől. Mivel nem tért vissza, a hely állami tulajdonba került.

Karlštejn vára

A várat IV.Károly építészei, 1348-1357 között készítették gótikus stílusban. Rengeteg látogató érkezik ide évente. A faluból hosszú, meredek és kimerítő út vezet a várba fel, de megéri a fáradozást. Az itteni Szent Kereszt kápolnában őrizték a német-római császári és cseh királyi koronát és ékszereket.